100 éves nénit köszönthet a város

Megélte az egész huszadik századot

Családja mellett számos városi szervezet is köszöntötte 100. születésnapja alkalmából Kerényi Jánosné Margitka nénit június 18-án.

Az önkormányzat nevében Fenyvesi Gábor alpolgármester látogatta és ajándékozta meg otthonában Margit nénit, aki jó kedélyűen megosztotta köszöntőivel a hosszú élet titkát.

- Mozogni kell. Mondják nekem sokan, hogy milyen egyenes a hátam még most is. Erre csak azt tudom mondani, hogy nem kell meggörbülni. Dolgozni kell, nem azonnal az orvoshoz rohanni, ha fáj valamink. Én már hajnaltól a kertemben dolgozgatok, aztán még este is kimegyek, a nagy meleget nem szeretem, azt elkerülöm – mondta nevetve a ma is remek egészségnek örvendő néni.

Büszke unokáira, déd- és ükunokáira - akik összesen negyvenheten vannak- , arra, hogy tíz gyermeket nevelt föl, öt lányt férjhez adott. Életéből nem tud kiemelni jó és rossz élményeket, mert ahogy mondja, nem volt idő ilyesmin gondolkodni. Idős napjait munkával tölti, gondozza kertjét, rendben tartja lakása környékét, míg a házimunkába lányai segítenek be. Orvoshoz szinte sosem jár, sőt gyógyszerek helyett is inkább a házi módszerekre, azon belül is a pálinkára esküszik. Ahogy elmondta, alacsony nyugdíjból él, de vidámsága és családja bearanyozza hétköznapjait. Ez úton is boldog születésnapot kívánunk neki!

Salgótarjánban rendezték meg a Tájfutás Diákolimpia országos döntőjét

Közel négyszáz tájfutó vett részt a versenyen

Az ország szinte minden részéből érkeztek versenyzők a Tájfutás Diákolimpia országos döntőjére, melynek a nógrádi megyeszékhely adott otthont. A háromnapos versenyt a Salgótarjáni Dornyay SE és a Nógrád Megyei Tájfutó Szövetség közösen rendezte. Az országos döntő mellett a szervezők meghirdették a Salgó Kupát is. A kísérő versenyre nemcsak diákok nevezhettek; a korhatár a nőknél 60 év, a férfiaknál pedig 70 év volt. A megmérettetés május 30-án, pénteken éjszakai versennyel kezdődött. A diákolimpia csak másnap, 31-én indult a rövid távú országos rangsoroló versennyel. A helyszín a Beszterce-lakótelep és környéke volt.

Az ünnepélyes eredményhirdetést a verseny végén a Kempingben rendezték meg. A tájfutókat a verseny fővédnöke, Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte, majd az eredmények ismertetése következett. A fiúk versenyében a III. korcsoportban Tábori Milán, a Dornyay SE versenyzője az 5. helyen végzett. A IV. korcsoportban Kovács Sebestyén, a balassagyarmati Medosz versenyzője a 4. helyet szerezte meg. Az V. korcsoportban Kovács Boldizsár, a balassagyarmati Medosz versenyzője kapta a hatodik helyezettnek járó ajándékot. A VI. korcsoport ezüstérmese Fehérvári Zsolt, a Dornyay SE versenyzője lett.
A lányok versenyében IV. korcsoportban Goldmann Dóra, a Dornyay SE versenyzője a 4. helyet szerezte meg. Az V. korcsoportban hazai győzelem született: Ozsvárt Dóra állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A bronzérem is itthon maradt, Kovács Anett nyakába került. A szervezők váltóversenyt is hirdettek, melyre iskolai csapatok, illetve úgynevezett vegyes csapatok nevezhettek. A váltóversenyben Nógrád megye lánycsapata a 4. helyet szerezte meg. A csapat tagjai: Kovács Anett, Kovalcsik Anna és Ozsvárt Dóra. Megyénk fiúcsapata ezüstérmes lett. A csapat tagjai: Kovács Sebestyén, Kovács Boldizsár és Fehérvári Zsolt.
A diákolimpia június 1-jén a normáltávú országos rangsoroló versennyel folytatódott. Helyszíne a Salgói vár és környéke, valamint a Medves-fennsík volt.
Ebben a versenyszámban a salgótarjániak közül a II. korcsoportban Cseh Anett az előkelő harmadik helyen végzett. Az V. korcsoportban Kovács Anett a második, Ozsvárt Dóra pedig a hatodik helyet szerezte meg.

Tisztelgés a mártírok előtt

Emlékezés a Holocaust salgótarjáni áldozataira

A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak színvonalas műsorával kezdődött a Holocaust salgótarjáni áldozataira való emlékezés június 13-án délelőtt a Fő téri Radnóti szobornál.
A műsor után Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondott beszédet.
„1944. április 4-én megérkezett a BM rendelete a salgótarjáni polgármesteri hivatalhoz, mely a gettósításról rendelkezett. Április 12-től kötelezővé vált a sárga csillag viselése, kijelöltettek a helyi zsidók számára tiltott helyek és május 3-án megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése.
Három gettót hoztak létre a városban. A gettósítás május 10-re befejeződött. Szigorúan szabályozták a zsidók magatartását s ezután már május 16-tól a gettókat sem hagyhatták el. Június 5-én a volt szénbánya gazdasági udvarán s az istállókban ún. gyűjtőállomáson 2310 főt zsúfoltak össze, majd június 13-án megkezdődött a deportálás. Vasúti szerelvényekbe 60-80 főt összezsúfolva útnak indultak a halál-vonatok Kassán át Auswitzba. Június 16-ra befejeződött a salgótarjáni zsidók elszállítása a haláltáborba. Itt ún. szelektáláson estek át, mely azt jelentette, hogy az öregeket, gyerekeket elnyelte a gázkamra, a krematórium, a munkaképesek, a „szerencsésebbek” különböző német városokba kerültek munkavégzésre.”- idézte fel a szomorú 1944-es eseményeket a polgármester.
- Olyan közélet biztosításán őrködünk, amelyben a város minden polgára, fajra, nemre és vallási hovatartozásra való megkülönböztetés és félelem nélkül dolgozhat a saját maga és a közösség javára. Ebben a városban, Salgótarjánban, nincs többé helye semmilyen gyűlöletkeltésnek, kirekesztésnek, lelki és fizikai erőszaknak – hangsúlyozta a városvezető.
Ezt követően a jelenlévő szervezetek képviselői megkoszorúzták a Radnóti szobrot. A megemlékezés a Szózat hangjaival zárult.

15 éves a Keresztény Óvoda

Születésnapi ünnepség a Népjólétiben

A salgótarjáni Keresztény Óvoda 15. születésnapja alkalmából június 7-én ünnepséget rendeztek a Népjólétiben. Az ünnepségen részt vettek a gyermekek, a szülők, az óvodapedagógusok, valamint az intézmény elindulását és működését segítők, támogatók. A vendégeket elsőként az óvoda vezetője, Tóthné Havasi Zsuzsanna üdvözölte, majd dr. Bercsényi Lajos, a megyei kórház főigazgatója, önkormányzati képviselő – aki az óvoda alapításában oroszlánrészt vállalt – felidézte az intézmény történetét, az alapítás legfontosabb mozzanatait. Szülői kezdeményezésre 1991 augusztusában kereszténydemokrata képviselőként hivatalos előterjesztésben fogalmazhattam meg egy keresztény óvodai csoport működtetésének igényét. Az önkormányzat a Damjanich úti tagóvoda épületét ajánlotta fel megvételre. Az épületet részletfizetéssel, gyűjtésből, adományokból sikerült megszerezni. A szülők kalákában segítették a felújítást, a taneszközöket a salgótarjáni jólelkeknek köszönhetően sikerült beszerezni. A városvezetés 2004-ig az állami fejkvóta kiegészítésével járult hozzá a működéshez, azután változott a törvény. Így az egyházi intézményeknek kevesebb forrás jut, de a keresztény emberek adakozásából biztosítható a működés. Az elmúlt években vezetők jöttek, mentek, de a Keresztény Óvoda szellemisége nem változott. Első a szeretet parancsa, azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket, és nem azt, ami szétválaszt – mondta dr. Bercsényi Lajos, aki az óvoda létrehozásában szerepet vállalók közül kiemelte: Lantos Judit, Deme Károly evangélikus esperes, Égető Ferenc református tiszteletes és dr.Beer Miklós püspök nevét. dr. Bercsényi Lajos ünnepi beszéde után Varga András plébános köszöntötte a Keresztény Óvoda közösségét, majd a gyermekek műsora következett.
A gálaműsor után az óvodavezető emléklapot és ajándékot adott az intézmény volt és jelenlegi dolgozóinak, valamint a támogatóknak.
Az ünnepség végén a Pillangó csoport, azaz az iskolába készülő nagycsoportosok elköszöntek társaiktól és az óvónéniktől.

Testvérvárosi látogatás

Besztercebányaiak vendégeskedtek Salgótarjánban

Több évtizedes testvérvárosi kapcsolat állomásaként június 6-án városunkba látogatott a besztercebányai polgármesteri hivatal szűk dolgozói gárdája. Az Ivan Saktor polgármester és Jaroslaw Sumny jegyző vezetésével érkező harminc fős delegáció programja a Múzeum téren kezdődött, ahol a városháza Dr. Förster Kálmán termében lehetőség nyílt az utolsó találkozó óta megválasztott új tisztviselők bemutatkozására. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntőjében üdvözölte a lelkes társaságot majd Besztercebánya polgármestere is szólt az egybegyűltekhez. A városvezetők zártkörű megbeszélésen tárgyaltak a további közös munkáról. A másnap délutáni hazautazást megelőzően közös vacsora a salgótarjáni hivatal dolgozóival, városnézés, szabadprogram és Ipolytarnóc felfedezése szerepelt a besztercebányaiak programjában.

Ünnepség a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban

Átadták a Balassi-díjakat

A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek műsorával kezdődött az az ünnepség, melyen átadták a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet szakmai díját, a Balassi-díjat. A könyvtárosok ünnepén - melyre június 9-én került sor az intézmény földszinti előadótermében – a megyében dolgozó szakemberek vettek részt.
A műsor után vendégeket az intézmény igazgatója, Bódi Györgyné dr. köszöntötte, aki elmondta: az ünnepség különlegessége az, hogy a könyvtár éppen 20 évvel ezelőtt költözött a jelenlegi helyére. Balassi Bálint szakmai díjat 1995-ben alapítottuk a lelkiismeretes, eredményes munkát végző kollégák elismerésére. A kitüntetést minden évben egyszer, az új könyvtárépület átadásának évfordulóján adjuk át – mondta az igazgatónő, majd ismertette a kuratórium döntését. Balassi-díjban részesült Barócsi Sándorné, a pásztói Teleki László Városi Könyvtár olvasószolgálati csoportvezetője. Balassi-díjjal ismerték el már nyugdíjas Nagy Jánosné sikeres és gazdag életútját. Nagy Jánosné a tanári pályát elhagyva a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban olvasószolgálati csoportvezetőként dolgozott.
Ugyancsak ebben az elismerésben részesült Antal József, a megyei könyvtár tájékoztató könyvtárosa, aki már 21 éve dolgozik az intézményben.
Az igazgatónő a díjak átadása után gratulált a kitüntetetteknek, további sok sikert, erőt és egészséget kívánt valamennyiüknek.

Összefogás Napja

"Vajon lesz-e feltámadás a Kálvárián és Salgótarján városában?"

Az Összefogás Napja tiszteletére rendezett ünnepséget június 6-án a városi önkormányzat és a dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület. Az ünnepség műsorral kezdődött. Sajó Sándor: Hit című költeményét Sándor Zsombor, a Pódium Stúdió tagjának előadásában hallgathatták meg az ünnepség résztvevői. A műsor után Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott ünnepi beszédet, melyben arra kérdésre kereste a választ ”Vajon lesz-e feltámadás a Kálvárián, és Salgótarján városában? A polgármester Baráthi Ottó publicista a „Kálvária kálváriája” című pályázati dolgozata segítségével felidézte a Kálvária történetét. A polgármester asszony beszélt a XX. század elejéről, amikor felmerült itt Salgótarjánban a Kálvária építésének gondolata. A földrajzilag alkalmas hely, a helyi egység, az összefogás és az intézményes támogatottság mellett az építéshez kellett egy szomorú dátum, 1920. június 4-e, a trianoni diktátum aláírásának napja - mondta a polgármester, aki beszélt azokról a stációkról, amelyeken a Kálvária emlékhely végigment, és azokról is, amelyek még várnak rá.
Bízom benne, hogy 2010 lesz az a stáció, amikor felszentelhetjük a széles körű összefogás eredményeként felújított Kálváriát, amely újra Salgótarján dísze és büszkesége lehet - zárta ünnepi beszédét a polgármester. Ezt követően a jelenlévő intézmények, szervezetek képviselői koszorút helyzetek el az emléktáblánál.
A koszorúzás után az ünnepség résztvevői a lurdi barlang elé vonultak, ahol Pál József, a Palócföld munkatársa a két világháború közötti magyar irodalomról beszélt, Bíber József pedig „Trianon tragédiája és a Benes dekrétum” címmel tartott előadást.
Az Összefogás napja tiszteletére szervezett programot közös beszélgetés zárta.