Gobelin Kiállítás

Magánszemélyek munkáiban gyönyörködhetünk

December 15-ig látható az a kézimunka-kiállítás, amelyet október 27-én nyitottak meg Salgótarjánban. A Baglyasi út 4. szám alatti kiállító teremben magánszemélyek által hímzett gobelin képeket bocsátanak az érdeklődők figyelmébe. A munkák hétfőtől péntekig, 8-14 óra között, ingyenesen tekinthetők meg. A tárlat szervezője egy családi vállalkozás, az Atteri Kft. A cég idén először rendezett kiállítást az általuk előfestett goblinek kihímzői számára.
- Kiállításunk célja, hogy támogassuk a gobelin készítőinek munkáját. Egy kis közösséget szeretnénk létrehozni, egy művészkört, akik minden évben egyszer eljönnek ide a kiállítás megnyitójára, ahol megoszthatják egymással és másokkal szebbnél szebb képeiket, kicserélhetik tapasztalataikat. Ezek a képek készítőik lakásának díszeik voltak – és lehet, hogy most hiányzik is a falról -, de remélem, a kiállítás ideje alatt sokan meglátogatják kiállítótermünket és felfedezve egy-egy ismerősük nevét a képek alatt, megcsodálják ügyességét és talán kedvet kapnak ezen nehéz öltéstechnika elsajátításához – mondta megnyitó beszédében a szervező cég művészeti vezetője, Dr Bocsó Erika.
A szervezők további tervei között szerepel egy állandó kiállítás létrehozása is, amelyben Magyar Termékdíjas Munkáikat mutatnák be a nagyközönségnek.

Főhajtás a vértanúk előtt

Városi megemlékezés a Petőfi Ligetben

Magasztosan dühös, mélykék égbolt leple öltöztette gyászba a Somoskői Vár lábánál elterülő Petőfi Ligetet október hatodikán este. Tizenhárom gyász-szalagos nemzeti lobogó jelezte az aradi tábornokok méltóságát, a romantikus szökőkútból kialakított posztamensen elhelyezett kardok és rózsa a tiszteletadást, a földbe szúrt fáklyák a történelem viszontagságit méltatták hirdetni. Ezek a benyomások támadtak bennem megérkezvén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tábornokok emlékére szervezett városi rendezvényre. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester beszédében emlékeztetett, hogy a vértanúvá lett tábornokok elmenekülhettek volna, de hűek maradtak esküjükhöz, és bátor kiállásuk évszázadokkal később is példa az utókor, a mai ember számára. „Hősiességük hatalmas erkölcsi erőt ad hosszú századokra a magyar nemzetnek. Olyan erkölcsi erőt, mely megmaradásunknak egyik legbiztosabb talpköve.” – mondta a városvezető, majd kitért arra is, hogy miért fontos a Salgótarjánban a hétfő esti megemlékezés: most először emlékszünk közösen, városi rendezvényen az Aradon kivégzett és mártírhalált halt tábornokokra. A polgármester beszédét követően zenészek, előadóművészek, pedagógusok és diákok közreműködésével idézték fel az 1849. október 6-i kivégzéseket. A Vertich Színpadstúdió és a József Attila Művelődési és Konferencia Központ összefogásával megkomponált műsor megható dramaturgiai erővel hatott a közönségre, akik a zárásként felcsendülő kórushoz csatlakozva, katonaindulókat énekelve, fáklyákkal kezükben indultak a Petőfi kunyhóhoz, ahol virágokkal és koszorúkkal tisztelegtek a szabadságért szintén véráldozatot hozott költő képe előtt.

„Az emlékezés színes álmai”

Kortárs vándorkiállítás a Ngrádi Történeti Múzeumban

Salgótarjánba érkezett „Az emlékezés színes álmai” című, Kortárs Roma Festőművészek országos vándorkiállítása, amely augusztus 15. és október 31. között tekinthető meg a Nógrádi Történeti Múzeumban. A tárlat három helyi művész – Balázs János, Balogh Balázs András és Oláh Jolán – alkotásait is felsorakoztatja, külön kiállítótermet szánva Balázs Jánosnak, akiről a kiállításmegnyitó napján koszorúzási ünnepségen is megemlékeztek Szabó Tamás 2006-ban felavatott, „Kettős én” című alkotásánál. A festő-poéta tiszteletére állított emlékműnél Fenyvesi Gábor alpolgármester mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Balázs János munkássága sem életében, sem halála után, egészen a közelmúltig nem talált megbecsülésre, a városvezetés azonban feladatának tekinti a kultusz méltó ápolását.
– Nyilvánvalóvá vált, hogy a halála óta eltelt idő sem tudta kikezdeni művészete értékállóságát – mondta Fenyvesi Gábor Balázs János munkásságáról. Éppen ezért az Önkormányzat a Nógrádi Történeti Múzeummal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, más roma szervezetekkel, a művész tisztelőivel, barátaival, városi intézményekkel és a Palócföld folyóirat szerkesztőségével karöltve gondozásba vette sokszínű életművét. Hozzá méltó síremléket állíttattak a régi, romos helyén, megjelentették verseit, prózai írásait, életmű-kiállítást szerveztek festményeiből, film készült életéről, a Városházán egy tanácstermet neveztek el róla, két éve pedig a Balázs János Emléknap keretében felavatták a Balázs János Emlékművet. Majd Fenyvesi Gábor a festő-író kultuszának építésében mintegy újabb lényeges állomásként emelte ki a roma vándorkiállítást, melynek fontossága szerinte a cigány kultúra értékeinek bemutatásában van. Az alpolgármester végül reményét fejezte ki egy önálló és állandó, Balázs János munkáit bemutató kiállítás létesítésének. Fenyvesi Gábor szavai után a jelenlévő szervezetek megkoszorúzták az emlékművet, majd a Nógrádi Történeti Múzeumban Dr. Kovács Anna múzeumigazgató, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Kállai Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium osztályvezetője, Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és a Néprajzi Múzeum munkatársai – Szuhai Péter és Balázs György – részvételével megnyitották a tíz roma művész munkáiból álló kiállítást. Az esemény Balázs Barnabás hegedűjátékával vált még színesebbé, majd irodalmi programmal zárult: Csemer Ágnes és Lingurár Balázs adtak elő válogatást Balázs János verseiből.

Folklórünnep tizenharmadszor

Megkezdődött a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál

Pogácsával és borral, valamint úgynevezett lakodalmas bokrétával fogadták a vendégeket Nógrád Táncegyüttes tagjai a sorrendben XIII. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál megnyitó ünnepségén, melyre július 30-án délután került sor a Somoskői vár tövében, a Váralja téren. Az idei rendezvénysorozat ugyanis a Lakodalmak fesztiválja, célja a lakodalmi szokások és ételek bemutatása.
Éppen ezért a vendégfogadás után menyasszonyok és vőlegények felvonulásával mutatkoztak be a fellépő csoportok. Az idei fesztiválon a hazai, nógrád megyei együttesek mellett görög, török, szlovák, orosz és lengyel csoportok lépnek fel.
A bevonulás és a különleges vőfély-köszöntő után a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke köszöntötte a vendégeket Nógrádban, a varázslatos világban. Becsó Zsolt beszélt a megye természeti adottságairól, szépségeiről, híres szülötteiről, és hagyományos rendezvényeiről. A folklór fesztivál különösen fontos számunkra, büszkék vagyunk rá, mert ez a határokon átívelő programsorozat őrzi a hagyományokat – mondta a közgyűlés elnöke
Ezt követően a Besztercebányai Önkormányzati Kerület elnöke lépett a mikrofonhoz. Milan Murgas örömét fejezte ki amiatt, hogy már 13. alkalommal találkoznak a népi hagyományok szerelmesei. A megnyitó beszédek után a résztvevők elénekelték a fesztivál himnuszát.
Az ötnapos programsorozat megnyitó ünnepsége vidám muzsikával és táncházzal zárult.

Főhajtás és emlékezés

Az elmúlt ezredév magyar hőseire emlékeztek

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezete koszorúzási ünnepséget tartott a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából a Szent József Plébániatemplom parkjában felállított Milleniumi Emlékműnél. A megemlékezés a templomban kezdődött, ahol a Himnusz hangjai után Baffi István, római katolikus esperes rövid imádságot celebrált az elesett hősök lelki üdvéért. Ezt követően a Petőfi Sándor Tagiskola diákjai Történelmi játék címmel színvonalas műsort adtak, melyben a magyar történelem főbb állomásait jelenítették meg a vérszerződéstől indulva. Előadásukat zenével, énekkel, verssel tették még színvonalasabbá. Ezt követően Székyné dr. Sztrémi Melinda lépett a mikrofonhoz és mondta el ünnepi beszédét.

- A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja – idézte Salgótarján polgármestere a 2001. évi LXIII. törvény bevezető részét, majd kiemelte, hogy mivel a Hősök Napja még csak néhány éves hagyományra tekint vissza, nem tisztult le az emberekben a jeles nap jelentősége.

- A mai ünnep arra hívja fel a magyar nemzetet, s egyenként annak minden tagját, hogy történelmünket folytonosságában, egységében szemléljük, és hogy ne rekesszünk ki senkit a hősök és az áldozatok végeláthatatlan sorából politikai, ideológiai, vallási meggyőződése, hovatartozása alapján. Ezen emléknap igazi jelentőségét az adja, hogy minden, a magyar hazáért halt hősnek emléket állít, függetlenül azok későbbi megítélésétől, hiszen amit tettek, abban a meggyőződésben tették, hogy hazájukért, Magyarországért áldozták életüket – emelte ki Salgótarján polgármestere, aki külön szólt az összetartozásról, a magyarságtudatról és annak múltunkkal való kapcsolatáról is.

- Magyarságunkat meg tudjuk őrizni, ha őrizni tudjuk és akarjuk a múltunkat. Ezt ugyanis senki nem veheti el tőlünk. Magyarságtudatunk, nemzeti kultúránk és gondolkodásmódunk megőrzése manapság is fontos feladat, és jelentősége éppen az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal értékelődött fel ismét – mondta el.
Az Acélgyári úti templomban tartott ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták a parkban álló, Hegedűs Gyula fafaragó mester által készített művet, a „Milleniumi Tablót”.

Költészet Napja Salgótarjánban

Ünnep és emlékezés

József Attila születésnapja, vagyis április 11., 1964 óta a Magyar Költészet Napja. Ez alkalomból Salgótarjánban is megemlékezést tartottak a költő nevét viselő Művelődési és Konferencia Központban, ahol rövid kulturális műsor után Székyné dr. Sztrémi Melinda tartott ünnepi beszédet. A polgármester szerint József Attila születési és halálozási dátumait akár meg is fordíthatnánk: - akkor született meg országosan, amikor Balatonszárszón kiállították róla a halotti bizonyítványt – mondta, majd hozzátette: - Életművének elemzői szerint a kor-és pályatársak többsége csak a költő halálakor döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott az egyébként zavarba ejtően sokféle hangot megszólaltató, ezért gyakran félreértett, posztumusz felfedezett zseni.
A polgármester kifejtette, hogy a költészet egy megfoghatatlan dolog, amely egyszerre lágy és kegyetlen, őszinte és meseszerű, valós és valótlan, érthető és átláthatatlan, vagyis emberi mértékkel kifejezhetetlen. A költő nem különb, mint a többi ember, csak más. Sorsa felfogni minden fájdalmat, észrevenni és megszenvedni az összes rosszat, amit a világ elfelejt. Végül Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta: - Szükségünk van költőkre, hogy szeressenek, aggódjanak értünk, hogy utat mutassanak, meghaljanak velünk és megsirassanak bennünket. És nekik is szükségük van ránk, mert barátok nélkül az ember árnyék csupán.
A polgármesteri köszöntő után a jelenlévők egy vers erejéig megemlékeztek negyvenhat éves korában, április harmadikán elhunyt Marschalkó Zsolt íróról. Végül a művészetkedvelők elhelyezték koszorúikat a József Attila domborműnél és a Fő téri Radnóti szobornál. A költészet napi műsor Szarka Gyula Alku című zenés játékával zárult a Művelődési Központ színháztermében.

Balassi-díjat kapott Földi Péter

Lélekpendítők találkozója a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban

Április 5-én a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet épületében tartotta összejövetelét a Lélekpendítők Társasága. A szervezet anyanyelvi és olvasó táborokat szervez általános- és középiskolás diákoknak. Legfontosabb céljuk a fiatalok játékos tanítása, a humán műveltség fejlesztése.
A tavaszi műhelynapon középiskolás diákok és olvasótábori foglalkozásvezetők vettek részt. Az előadó Földi Péter, Kossuth-díjas festőművész volt, aki örömmel fogadta a meghívást, hiszen évek óta segítője és támogatója a könyvtár olvasótáborainak.
A foglalkozás valamennyi résztvevője izgatott volt, kivéve az előadót, mert ő nem tudta és nem is sejtette, hogy a rendezvény ezúttal nem az előadásról, a reneszánsz korról szól, hanem magáról az előadóról.
A Lélekpendítők Társaságának kezdeményezésére a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet és a Balassi-díj Kuratóriuma a Balassi-díj bronz fokozatát adományozta a művész-pedagógusnak az olvasótáborok vezetéséért és támogatásáért. Az elismerést a könyvtár igazgatója, Bódi Györgyné dr. adta át Földi Péternek.

"Találkozások a reneszánsszal"

Történelmi játszóház és kiállítás a könyvtárban

"Találkozások a reneszánsszal" címmel egész napos programot rendezett a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet és az Élet- és Tudásfa Olvasókör március utolsó napján.
A rendezvényen a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai történelmi játszóházba várták a gyerekeket. A programra a város három általános iskolájából, a Gagarinból, a Kodályból és a Rákócziból érkeztek diákok. A foglalkozásvezetők három csoportot alakítottak ki. Az egyik a fekete sereg volt, a második csoportba az udvarhölgyek, a harmadikba pedig a zenészek kerültek. A diákok reneszánsz kori fejdíszeket, hangszereket és eszközöket készítettek. A csapatok munkáját a helyi pedagógusok érdeklődve figyelték. Nem véletlenül. A históriás játszóház a történeti ismeretközvetítés olyan módszere, mely kiválóan alkalmazható a történelemórákon.
A program másik eseményeként a könyvtár földszinti előadótermében rajzkiállítást nyitottak. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola még februárban lovagkor-reneszánsz témakörben rajzpályázatot hirdetett. A legsikeresebb alkotásokat az iskola galériájában már bemutatták. Ezt az anyagot tekinthetik meg az érdeklődők most a könyvtárban.
Mivel a 2008-as esztendő a reneszánsz éve, a szervezők reményei szerint a "Találkozások a reneszánsszal" áprilisban folytatódik.

"Indusztria gyermekei"

Kiállítás a Nógrádi Történeti Múzeumban

Salgótarjánba érkezett az „Indusztria gyermekei” című vándorkiállítás, amely 11 egykori iparváros, Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Ózd, Oroszlány, Tatabánya, Tiszaújváros, Salgótarján, Százhalombatta és Várpalota történetét mutatja be 1945-től a rendszerváltásig.

A kiállítás anyagát az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány állította össze. A vándorkiállítást 2005 őszén indították útnak a szervezők.

A megnyitó ünnepségen, melyre március 28-án került sor, dr. Kovács Anna megyei múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket, majd Fenyvesi Gábor, a város alpolgármestere mondott ünnepi beszédet. Indusztria örökségéből kevés maradt, hagyatéka utolsó morzsáit csipegetjük. Amit adhatott, megadta nekünk, de segítségére tovább nem számíthatunk, a magunk lábára kell állnunk – mondta az alpolgármester.
A múltidéző tárlat május 20-ig tekinthető meg a Nógrádi Történeti Múzeumban.

Kincsünk a víz

Rajzkiállítás a SITI-ben

A víz világnapja alkalmából „Kincsünk a víz” címmel rajzpályázatot hirdetett a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda óvodásoknak és általános iskolás diákoknak. A felhívásra nyolc iskolából és hét óvodásból összesen 315 alkotás érkezett. A legjobbnak ítélt pályamunkákból kiállítást rendeztek az iroda galériájában.

A megnyitó ünnepségen a zsűri döntése alapján tizenhárom ifjú alkotó kapott ajándékot. A díjakat Simon Lajos adta át.
Az óvodás kategória díjazottjai: Al-Dobai Shaima és Al-Dobai Mohamend a Pitypang óvodából, Lénárt Lili a Napsugár óvodásból, és Tajti András a Pitypang óvodából.
Az alsótagozatos kategória díjazottjai: Abordán Péter, a Gagarin iskola diákja, Kazareczky Martin, Kovács Bence és Rubint Regina, a dr. Krepuska Géza Általános Iskola diákjai, valamint Kovács Brigitta, a Kodály Zoltán Tagiskola tanulója.
A felsőtagozatos kategória díjazottjai: Csattos Dávid, a Beszterce-lakótelepi iskola diákja, Körmöczi Dávid, Polacsek Lilla és Törőcsik László, az Arany János Tagiskola diákjai.
A rajzkiállítás április 17-ig tekinthető meg a SITI-ben.

Balassi Bálint Emlékérem Jecsmenik Andornak

Hét év börtön egy versért

A nyolcvankét éves salgótarjáni költőt barátai és tisztelői köszöntötték március 14-én a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. Eötvös Mihály alpolgármester beszédében kiemelte: Jecsmenik Andor a szocialista rendszer igazságtalanságainak áldozata, aki mindmáig nem kapta meg a méltó elégtételt. Hasonló gondolatokat hallhattunk köszöntőjében Kiss Dénestől, az ötvenhatban szintén börtönbüntetésre ítélt, azóta József Attila- és Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjas költőtől. Megvetően szólt a rendszer bíráiról, végrehajtóiról, akik képesek voltak néhány papírra vetett sorért egy ember életéből hét esztendőt elvenni.

- Egy meg nem jelent vers miatt zárták Jecsmenik Andort börtönbe. Akkoriban már a gondolatokért is büntettek! - hangsúlyozta.

A rendezvény végén, miután Papp Dávid gimnazista tolmácsolásában elhangzott az ominózus - Ne remélj nép című - vers, Rieger Tibor szobrászművész átadta a díjat a ma is aktív Jecsmenik Andornak.

Petőfi-nap

A Petőfi Sándor Tagiskolában az intézmény névadójára emlékeztek

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az iskola névadójának tiszteletére Petőfi-napot rendezett a Petőfi Sándor Tagiskola március 12-én. Az egész napos programsorozat már korán reggel elkezdődött. Az iskolában a diákok Petőfi Sándor: János vitéz című költeményéből adtak elő részleteket, majd megkoszorúzták a Petőfi domborművet.
A koszorúzás után Földi Gergely művésztanár megnyitotta az intézmény galériájában rendezett kiállítást. A tárlaton a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjainak munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.
A Petőfi-nap a József Attila Művelődési és Konferencia Központban Kalendáriumi délutánnal zárult.

Salgótarjáni Ifjúsági Művészeti Napok

Kiállítással és hangversennyel indult az egyhetes rendezvénysorozat

„Mátrai képek” címmel képzőművészeti pályázatot hirdetett a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nógrád megye általános- és középiskolás diákjainak. A felhívásra közel 200 alkotás érkezett. A zsűri által legjobbnak ítélt munkákból az intézmény galériájában nyitottak kiállítást március 7-én délután. Ezzel kezdődött a zeneiskola életében már hagyománnyá vált rendezvénysorozat, a Salgótarjáni Ifjúsági Művészeti Napok.
A kiállítás megnyitó ünnepsége után a hangversenyteremben folytatódott a program.
A „Muzsikáljunk együtt” című hangversenyen az intézmény kamarazene-csoportjai léptek fel.
A sorrendben 31. rendezvénysorozat programjában szerepel még népzenei és könnyűzenei hangverseny, társaséneklési találkozó, művészeti óra és kórustalálkozó.

A Salgótarjáni Ifjúsági Művészeti Napok március 14-én gálahangversennyel zárul.

Táncsics Napok

Megkoszorúzták a névadó szobrát

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola diákjai és tanárai március 5-én az intézmény névadójára emlékeztek. Ezzel az ünnepséggel kezdődött az iskola életében már hagyománnyá vált rendezvénysorozat, a Táncsics Napok.
Az idei, sorrendben 31. Táncsics Napok gazdag és tartalmas programjában szerepel - többek között - elsősegélynyújtó verseny, labdarúgó bajnokság, rendhagyó földrajzóra, játékos angol nyelvi vetélkedő és gazdasági bungee jumping. Az intézmény második emeletén "VÍZiók" címmel Előd László természetfotós képeiből rendeztek kiállítást. A programsorozat március 14-én gálaműsorral zárul.

Nemzetközi Színházi Fesztivál Salgótarjánban

"Színház egész Európa"

Nemzetközi Színházi Fesztivált rendeztek Salgótarjánban, melyre a lengyelországi Kluczbork–ból és a németországi Königsbrunn–ból érkeztek diákok. A találkozó házigazdája a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola volt.
A fesztivált az Európai Unió Comenius-programja keretében rendezték meg. A három középiskolát összekötő projektet 2005-ben indították.
Az ifjú színjátszóknak Rómeó és Júlia történetét kellett átdolgozniuk. Az egyetlen megkötés az volt, hogy a történet egy lengyel lányról és egy német fiúról szóljon. Az eredmény három érdekes feldolgozás lett. Mindegyikben van szerelem, konfliktus, dráma - kellő mennyiségű diákhumorral fűszerezve.
A darabokat a projektben résztvevő valamennyi országba elviszik. A premier február 8-án Lengyelországban volt. Így a nógrádi megyeszékhely már a fesztivál második állomása volt.
A salgótarjáni díszbemutatóra február 22-én került sor a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében.
A Nemzetközi Színházi Fesztivál harmadik helyszíne Németország lesz. Ez a bemutató lesz a projekt záróeseménye, ami nem jelenti a közös munka végét, ugyanis a tanárok és a diákok már most gondolkodnak a folytatáson.

Reneszánsz Hét a Madáchban

Megkezdődött az egyhetes programsorozat

„Böjtelő havának 18. napján kezdetét veszi a Reneszánsz Hét a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában a szittya nép szellemi gazdagodását és mulatozását szolgálva” - így hirdették ki az egyhetes rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitását az intézmény aulájában február 18-án délelőtt. A kor hangulatát és életérzését idéző programsorozatot már második alkalommal rendezték meg a madáchosok.
Az idei Reneszánsz Hét központi témája a lovagkor. Így a programban a műveltségi vetélkedő, a dalnokverseny, a villámsakk-bajnokság és az árnyjáték mellett lovagi torna is szerepel. A kínálatból a képzőművészet sem hiányzik. Az intézmény Fayl Frigyes galériájában a megyei rajzversenyen résztvevő diákok alkotásaiból rendeztek kiállítás. Az intézmény emeletén pedig a Kökényesdi-Pap család „Bőrtárgyak és egyéb ékességek” című gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők.

A Reneszánsz Hét február 22-én középkori farsangi mulatsággal zárul.

Kiállítás a Fotógalériában

50 év - 50 kép

A Nógrád Megyei Fotóklub galériájában február 7-én Horváth József, Aranykoszorús fényképészmester munkáiból nyitottak kiállítást „50 év - 50 kép” címmel.
A fotókiállításon portrék, tájképek, úti élmények és koncertfotók láthatók. Kézi nagyítású és digitális technikával készített képek egyaránt szerepelnek a válogatásban.
A megnyitó ünnepségen a vendégeket Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke köszöntötte, majd Paróczai Csaba, a Hibó Tamás Művészeti Iskola igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe az 50. születésnapját ünneplő Horváth József fotóit.
A tárlat március 5-ig látható a József Attila Művelődési és Konferencia Központ galériájában.

„Grafikai érintések…” salgótarjáni művészekkel

Kiállítás a Nógrádi Történeti Múzeumban

Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország grafikusművészei mutatkoznak be alkotásaikkal a „Grafikai érintések a visegrádi négyek között” című vándorkiállításon, mely január 22-én érkezett Salgótarjánba. A különleges kiállításnak a Nógrádi Történeti Múzeum a harmadik állomása. Először a csehországi Karviná várgalériájában, majd a katowicei Silesia Egyetem kihelyezett egyetemi galériájában tekinthették meg az érdeklődők.
A visegrádi négyek grafikai kiállításán Magyarországot öt művész - köztük két salgótarjáni - képviseli. Név szerint: Birkás Babett és Gelencsér János.
A vándorkiállítás március 22-ig tekinthető meg a Nógrádi Történeti Múzeumban. Innen Szlovákiába, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria épületébe viszik. Ez lesz a negyedik és egyben utolsó állomása a négy ország közös tárlatának.

Ünnepség a Magyar Kultúra Napja tiszteletére

Városi kitüntető címek, díjak átadása

Salgótarján várossá nyilvánításának 86. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepséget a városi önkormányzat január 24-én a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében.
Az ünnepségen Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondta el az ünnephez fűződő gondolatait, majd átadta a városi kitüntető címeket és díjakat.
„Salgótarján Díszpolgára” kitüntető címben részesült Herold László. A város „Pro Urbe” díját Valiskó Ferenc, „Pro Arte” díját pedig Alapi István kapta.
A „Salgótarján Közszolgálatáért” elismerést Kristóf Pálnak, a „Salgótarján Sportjáért” díjat Kadlót Zoltánnak adományozták. „Salgótarjánért Emlékérem”-ben részesült T. Pataki László, akit a napokban a Magyar Kultúra Lovagjává is avattak.
A „Kultúráért” díjat Pál József, a „Salgótarján Közoktatásáért” díjat Dudok Györgyné vehette át. „Egészségügyért” díjjal ismerték el dr. Monoki Ferencné munkáját, a „Salgótarján Gyermekeiért és Ifjúságáért” díjjal Kovács F. Gábort jutalmazták.
A „Szociálpolitikáért” díjat Révay Ferenc, a „Salgótarján Közbiztonságáért” díjat pedig Hrabecz Gyula kapta.
A „Nemzetiségért és Kisebbségért” elismerést a Hétszínvirág Tagóvoda kollektívájának ítélték. A díjat a tagóvoda vezetője, Szeles Gyuláné vette át.

Mikszáth Kálmán születésnapján

Emlékezés a palóc íróra Salgótarjánban

1847 január 16-án, Szklabonyán született Mikszáth Kálmán, melynek alkalmából a Kodály Zoltán Tagiskola, a Mikszáth Kálmán Társaság és a Nógrádi Történeti Múzeum megemlékező napot szervezett. A programok egyik állomása a zenei általános iskola előtt álló, idősebb Szabó István által készített kőszobor ünnepélyes megkoszorúzására volt, melyre 16-án délelőtt került sor.
Az iskola diákjai a szerző műveiből összeállított műsorral tisztelegtek a nagy előd előtt, majd Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke tartott ünnepi beszédet. Előadásában kiemelte az író tanítómestereihez fűzűdő viszonyát, a mély tiszteletet, amellyel felnézett rájuk. Ez az a tisztelet, amellyel az utókornak viseltetnie illik Mikszáth felé, hiszen - idézve az irodalomtörténészt - így szeretni a szülőföldjét, így szeretni őseinket, a palócokat, egyetlen ember volt képes, Mikszáth Kálmán.
Az előadás után a megjelent szervezetek képviselői - a Nógrádi Történeti Múzeum, a Mikszáth Kálmán Társaság, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma - elhelyezték az emlékezés virágait.