Pályaválasztási-, állás- és képzési börze

Rendezvények a munkanélküliség leküzdésére

Az Észak-Magyrországi Regionális Munkaügyi Központ Szabad a pálya elnevezésű rendezvénysorozatának két állomását tartották november 10-11-én a salgótarjáni Városi Sportcsarnokban. Hétfőn pályaválasztási kiállításon, kedden állás- és képzési börzén vehettek részt az érdeklődők.
Mindkét rendezvény a megye leghátrányosabb helyzetű területeit, a Salgótarjáni-, a Bátonyterenyei- és Szécsényi Kistérséget célozta meg programjaival.
A november 10-én, hétfőn tartott pályaválasztási kiállításra fiatalokat vártak. 20 környékbeli középiskola és hét főiskola települt ki a programra, amely a szlovákiai Kelemenék színvonalas műsorával kezdődött. A vidám zenés előadás után a Nógrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Kriston Péter köszöntötte az érdeklődő diákokat, őt követően pedig Szabó József, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója lépett a mikrofonhoz és nyitotta meg a kiállítást.
A „Szabad a pálya” programsorozat 16. rendezvényén 23 munkaügyi kirendeltség közreműködésével próbálták a szervezők a fiatalokat abba az irányba befolyásolni, hogy olyan pályát válasszanak, amelyet a munkaerőpiac igényel. A kiállításon megjelent intézmények látványos bemutatókkal készültek az érdeklődők figyelmének felkeltésére. Bemutatták képzési szakirányaikat, ha azok között hiányszakmák is szerepeltek, akkor arra kiemelten fókuszáltak. A szórólapokon és személyes beszélgetéseken túl gyakorlati bemutatók során is tájékozódhattak a diákok: a kőművesek apróbb, izgalmas kis építményeket állítottak fel a sportcsarnok előtt, a standokon pedig dolgoztak a fodrászok, de látható volt például az intarziakészítés és az egészségügy gyakorlati munkája is.
A Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó Iroda és a Salgótarjáni Munkaügyi Központ szakemberei tanácsadással álltak a fiatalok rendelkezésére. A programban pályaválasztási kerekasztal is szerepelt, melyen pedagógusok cseréltek egymással információt a 2009-2010-es tanév szakirányú képzéseiről.

Állás- és képzési börze

A november 11-én, szintén a Sportcsarnokban tartott rendezvényen munkáltatók és képzőintézmények várták ajánlataikkal az álláskeresőket, valamint a szakmaválasztás és átképzés előtt állókat.
A program megnyitóján Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte a megjelent érdeklődőket és kiállítókat. A városvezető örömét fejezte ki afelől, hogy ilyen sokan eljöttek a rendezvényre, ugyanakkor ezzel párhuzamosan arra is kitért, hogy a nagy létszám sajnos arra utal, rengeteg térségünkben az álláskereső. Elmondta, hogy az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy munkahelyeket teremtsen, de ez nem könnyű feladat. A cégek betelepítése érdekében javítani kell többek között a megyeszékhely megközelíthetőségét, szükség van a vasúti- és a közúti közlekedés fejlesztésére.
Székyné dr. Sztrémi Melinda végül abbéli reményének adott hangot, hogy a börzén minél többen megtalálják azt a munkát, amit már régóta keresnek.
A rendezvény valóban kiváló lehetőség volt a mutatók javítására, hiszen kiderült, melyek térségünkben a hiányszakmák - lakatos, hegesztő, villanyszerelő, kereskedelmi-, vendéglátó dolgozó, árufeltöltő, szakápoló, autóbuszvezető -, a standokon pedig 27 munkáltató 650 ajánlattal várta az érdeklődőket.

Ünnepségek Október 23-án

Emlékfutás, koszorúzás és ünnepi hangverseny

Salgótarján évtizedek óta Magyarország egyik legkülönlegesebb ünnepségsorozatával emlékszik az 1956. október 23-i eseményekre. Ötvenkét évvel a forradalom után délelőtt ezreket megmozgató emlékfutáson, délután koszorúzási ünnepségen, koraeste pedig nagyszabású hangversenyen nyílt lehetőség a tiszteletadásra.
Nyirkos időre ébredtünk idén október 23-án, az eső fenyegetésétől azonban délelőtt még nem kellett tartanunk. A minden korosztályt megmozgató emlékfutás ismét Sirilla György érkezésével vette kezdetét, akit Székyné dr. Sztrémi Melinda és a program főszervezője, Valiskó Ferenc fogadott a Megyeháza előtt, természetesen több száz érdeklődő sportbaráttal együtt. A jeges Duna-átúszásairól ismert sportoló nyolcadszor futott el Salgótarjánig, ám most távolabbról vette célba a nógrádi megyeszékhelyet, nem Budapestről, hanem Tatabányáról indult. Így végül 267 kilométeres távot tett meg. A futó köszöntése és rövid ünnepség után kezdetét vette a 17. ízben megrendezett, rengeteg korcsoportot, női- és férfi versenyt, váltófutást magába foglaló versengés. Kicsik és nagyok óriási lelkesedéssel árasztották el a város főutcáját, a korcsoportok eredményeinek kihirdetésére a közeljövőben kerül sor. A családi futással záródó sportos délelőtt után 17 órakor került megrendezésre a városi ünnepség, szintén a Megyeháza előtti téren. Itt a Pofosz Nógrád Megyei Szervezetének elnöke, Bérczesi Mihályné mondott beszédet, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit. Ezután a tömeg a József Attila Művelődési és Konferencia Központba ment, ahol az érdeklődők a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar különleges programját hallgatták meg. Azonban mielőtt a zenészek hangszereikkel betöltötték volna a teret, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondott ünnepi beszédet. A városvezető párhuzamot állított 1848 és 1956 között. Kiemelte, hogy bár mindkét szabadságharcot leverték, az igazságos forradalmak mégis mindig győznek; olykor levertükben méginkább – mert megváltoztatják a jövőt. Ez történt 1956-ban, 1956-tal is.
- Nem véletlen, hogy október 23-án, Budapesten a lelkes fiatalok egymásba karolva, nemes jelszavakat skandálva a Petőfi-szobor és a Bem-szobor között meneteltek, majd a Kossuth Lajos teret özönölték el. Tudták, érezték, hogy 1848 jelképei, örök alakjai között van a helyük, a szabadságharc eszményeiből kell erőt és ihletet, bizonyosságot és igazságtudatot, nem kevésbé bátorságot meríteniük… Hittek magukban, hittek a hazában és hittek abban, hogy hazánk az akkorinál jobb sorsot érdemel. Hittek a hazaszeretet akár lehetetlent is legyőző erejében. Hittek az összefogásban, hittek a magyar nép egységének megteremthetőségében. Hittek az igazságban, hittek a szabadságban. Hittek önmagukban és bíztak egymásban. Hitték, hogy bátorságukkal, önfeláldozásukkal megválthatják hazájuk, hazánk jövőjét.
Hitték – Vörösmarty Szózatának szavait – Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor. Hitték, hogy ott és akkor kell cselekedniük, meghallották a haza és a reménység hívó szavát. Nem rettentette őket veszély, nem elemeztek, nem mérlegeltek és nem tétováztak. Nem akartak hősök lenni, csak tették, amit tenniük kellett.
Emlékezzünk most Rájuk!...Emlékezzünk most mindannyiukra, s soha ne is felejtsük el őket! Gyermekeinknek, unokáinknak, utódainknak adjuk át az emlékezés gyertyalángját! Ne hagyjuk, hogy ez a tűz valaha is kialudhasson!
Kötelességünk ez, s egyben méltó megőrzése a hősök emlékének.

Segítség Ipolytarnócnak

Támogatási lehetőségekről tárgyaltak

Amilyen adományban van része Ipolytarnócnak az ősmaradványok révén, olyan nagy csapást mért rá a sors az elmúlt hónapokban. Jégeső és tornádó-szerű vihar rongált meg lakóházakat, közintézményeket. Az újjáépítés érdekében Szabó Tibor polgármester segítséget kér a jó szándékú emberektől.

- Segítenünk kell Ipolytarnócon, nem hagyhatjuk magára ezt a csodálatos települést – mondta Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki a Helyi Védelmi Bizottság elnökeként, valamint a Salgótarjáni Kistérség Többcélú társulás vezetőjeként látogatott Ipolytarnócra szeptember 18-án. A nemrégiben Zöld Hetes címet nyert és a környék turizmusában óriási szerepet vállaló faluba vele tartott a salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. igazgatója, Bodnár Benedek, valamint a Salgó Vagyon Kft. vezetője, Tatár Csaba is. A nyáron több természeti csapás által sújtott Ipolytarnócon a terepszemle után a salgótarjáni vezetők a segítségnyújtás lehetőségeiről állapodtak meg a helyi polgármesterrel. Ennek eredményeképp a VGÜ Kft szerepet vállal a törmelékek elszállításában, a Salgó Vagyon Kft. pedig felajánlotta a jövőben lebontásra kerülő ingatlanokból származó hasznosítható építőanyagot az újjáépítéshez, továbbá magát a munka elvégzését is felajánlotta helyi vállalkozóknak, így juttatva munkához és jövedelemhez az ipolytarnóci rászorulókat.

– Megegyeztünk egy tarnóci vállalkozóval, hogy kézi erővel lebontja a Hősök útján kijelölt ingatlant. A munka már elkezdődött, nagyjából két-három hét alatt végezni is fognak vele. Egyelőre úgy nézni, a bontott anyagokra nem tartanak igényt, de már az is nagy segítség számukra, hogy jövedelemhez jutnak a jó voltunkból – mondta Tatár Csaba. Az épület helyén aztán megkezdődik a tereprendezés, további sorsáról pedig a Salgó Vagyon Kft. ügyvezetője elmondta: - Tárgyalásban állunk a Wamslerrel, ami kamionparkoló kialakításán gondolkodik a területen. A végkifejletről még nem tudok nyilatkozni, de mindenesetre elmondhatom, rendezni fogjuk a sorokat a Hősök útján, ezzel hozzájárulva Salgótarján szépítéséhez, komfortosabbá tételéhez.

Főhajtás a vértanúk előtt

Városi megemlékezés a Petőfi Ligetben

Magasztosan dühös, mélykék égbolt leple öltöztette gyászba a Somoskői Vár lábánál elterülő Petőfi Ligetet október hatodikán este. Tizenhárom gyász-szalagos nemzeti lobogó jelezte az aradi tábornokok méltóságát, a romantikus szökőkútból kialakított posztamensen elhelyezett kardok és rózsa a tiszteletadást, a földbe szúrt fáklyák a történelem viszontagságit méltatták hirdetni. Ezek a benyomások támadtak bennem megérkezvén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tábornokok emlékére szervezett városi rendezvényre. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester beszédében emlékeztetett, hogy a vértanúvá lett tábornokok elmenekülhettek volna, de hűek maradtak esküjükhöz, és bátor kiállásuk évszázadokkal később is példa az utókor, a mai ember számára. „Hősiességük hatalmas erkölcsi erőt ad hosszú századokra a magyar nemzetnek. Olyan erkölcsi erőt, mely megmaradásunknak egyik legbiztosabb talpköve.” – mondta a városvezető, majd kitért arra is, hogy miért fontos a Salgótarjánban a hétfő esti megemlékezés: most először emlékszünk közösen, városi rendezvényen az Aradon kivégzett és mártírhalált halt tábornokokra. A polgármester beszédét követően zenészek, előadóművészek, pedagógusok és diákok közreműködésével idézték fel az 1849. október 6-i kivégzéseket. A Vertich Színpadstúdió és a József Attila Művelődési és Konferencia Központ összefogásával megkomponált műsor megható dramaturgiai erővel hatott a közönségre, akik a zárásként felcsendülő kórushoz csatlakozva, katonaindulókat énekelve, fáklyákkal kezükben indultak a Petőfi kunyhóhoz, ahol virágokkal és koszorúkkal tisztelegtek a szabadságért szintén véráldozatot hozott költő képe előtt.

Több évtizedes munka lezárása

Elkészült a tehermentesítő út

Október elsején átadták a 21-es számú főutat tehermentesítő út III. ütemben elkészült szakaszát. Az ünnepségre a Városi Sportcsarnok parkolójában került sor, ahol jelen voltak a projektben résztvevő kormányzati, szakmai és városi vezetők egyaránt.

Hosszú folyamat régóta várt végére értünk el ezzel: teljesen elkészült a 21-es számú főút Salgótarjánt átszelő szakaszát tehermentesítő út. A sajátos domborzati viszonyok miatt az aszfaltcsík a várost szó szerint nem kerüli el, hanem az átutazó járműveket egy kevésbé forgalmas területen vezeti el. Hossza kb. 3 km, melyhez 1 km kiszolgáló út épült. De nemcsak kiszolgáló utat kellett építeni, hanem a változatos terepformák miatt patakhidak, vasúti híd, pataklefedések, támfalak, körforgalmi csomópontok, járdák létesítésére is sor került. A beruházás – melynek alapvető célja a teherforgalom kiterelése a belvárosból - 5,6 Milliárd Forintból valósult meg, melynek 75 %-a Európai Uniós forrásból származott. Az átadási ceremóniát követő beszédekben valamennyi felszólaló, - köztük Bajnai Gordon Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszter is - kiemelte a beruházás jelentőségét Salgótarjánban. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester szimbolikus jelentőségűnek tartotta, hogy az új út átadása a nemrégiben felújított Sportcsarnok előtti téren van. Mint fogalmazott, Salgótarján a lehetőségek városa, és ez az út újabb lehetőségeket nyújt az itt élők és az itt megtelepedni szándékozók számára. Emlékszünk a Salgó-híd átadása előtti kaotikus közlekedési állapotokra, majd a megkönnyebbülésre, amikor végre nem mindenki a Rákóczi úton pöfékelt reggelente, hanem a ’Stécé’ körforgalomnál felhajtva a nem mindennapi megjelenésű hídra, egyszerűen kikerülte a dugót. Ez a beruházás egy apró, de jelentőségteljes sikere volt, a teljes hossz elkészültére azonban sokáig kellett várni: részben az időközben megsokszorozódott feladatok, részben az időjárás kiszámíthatatlansága miatt. Most azonban végre az utolsó szakaszon is átvágták a szalagot, így a tehermentesítő út mind a városlakóknak mind a hozzánk látogatóknak komfortosabbá teszi a közlekedést.

58. alkalommal gyűltek össze

Bányásznap az egykori bányászvárosban

Ötvennyolcadik alkalommal gyűltek össze szeptember 6-án a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet tagjai a Borbély Lajos Szakközépiskola éttermében, hogy a Városi Bányásznap alkalmából
együtt ünnepeljenek. A zömében több évtizedes tagsággal rendelkező vendégek soraiban helyet foglalt Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester és a Bányász Szakszervezet Nógrád Megyei
Választmányának elnöke, Rákos József is. Ünnepi beszédében a megyeszékhely polgármestere a város építőinek nevezte a bányászokat, kiemelte érdemeiket és a hagyományőrzés fontosságát.

Megyei Vadásznap a Tóstrandon

Több tucat vadásztársaság vert tábort Salgótarjánban

Remek programok, mesés környezet, ínycsiklandozó illatok, örömteli találkozások, meghitt ünnep – néhány szóban összefoglalva erről szólt a tizenhetedik Nógrád Megyei Vadásznap. Története során először választotta a Nógrád Megyei Vadásznap szervezőbizottsága Salgótarjánt egész napos rendezvénye helyszínéül, így idén, szeptember hatodikán a Tóstrand adott otthont a tizenhetedik megyei találkozónak. A nagyszabású program főszervezője a Szánas Vadásztársaság volt, a fővédnökséget Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke vállalta. Beszédében kiemelte, hogy Nógrád megye kiemelkedő értéke vadállománya és erdősültsége, a vadászat egyik legnagyobb erényének pedig a természet szeretetét és ismeretét nevezte. Becsó Zsolt után Székyné Dr. Sztrémi Melinda polgármester, mint házigazda köszöntötte a vendégeket, majd kiemelte azt a példaértékű összefogást, amelynek hála színvonalas programon vehetnek részt az érdeklődők. Kifejezte örömét afelől, hogy idén Salgótarján fogadhatja a környékbeli adásztársadalom aprajanagyját és hangsúlyozta, hogy ezen a napon egy zárt közösség enged bepillantást életébe, a fiatalok pedig sokat tanulhatnak a vadászoktól a környezetvédelemről.
Ezután Szabó László, a megyei vadászkamara elnöke ismertette az elmúlt időszak eseményeit. Beszélt a sertéspestisről és a vadászterületek átrendeződéséről, de pozitív hírekről is beszámolt:
látszik a vadásztársadalom jóakarata, az, hogy tovább kell lépni a sérelmeken és anomáliákon. Kiemelve a kamara tervei közül az egyik legfontosabbat, elmondta, szeretnék elérni, hogy az egészséges vadhús értékesítése ne a multik kiváltsága legyen Magyarországon.
A megnyitó a vadászhimnusz hangjaival zárult, majd egy grandiózus szarvasbika ravatalra helyezésével kezdetét vette a Hubertus mise, melyet Baffi István esperes plébános celebrált.
Ezt az idén vizsgát tett vadászok fogadalomtétele és avatása, majd a kitüntetések átadása követte. Közben vadásztársaságok mutatkoztak be pavilonjaikban, melyek mellől nem hiányoztak az üstök, bográcsok, nyársak, tárcsák sem, ínycsiklandozó illatokkal csalogatva a látogatókat. A jó ebédhez Bohács István nótája és a Gabora-zenekar muzsikája biztosította a hangulatot. A szervezőbizottság versenyt is hirdetett a szakácsok részére, számos kategóriában.
A megmérettetésről összegzésként az mondható el, hogy mindenki győzelmet aratott, hiszen a vendégek az utolsó morzsáig elfogyasztották, ami tányérjukba került. A Strand Hotelben „Vadászat a művészetben” festmény- és fotókiállítás, valamint a vadászruházatot, a felszerelést bemutató tárlat és Trófeakiállítás várta az érdeklődőket, de sor került solymászbemutatóra is a
délután folyamán. A Tóstrandon zajló programok mellett, kora délután a Somoskői vár lábánál, festői szépségű, a vadak számára pedig otthonos környezetben megnyitotta kapuit az Ipoly Erdő Zrt. Vadasparkja, ahol egy kis türelemmel bárki természetes környezetében csodálhatja meg az erdei állatokat.

Augusztus 20.

Hangulatos, meghitt ünnep

Gyermekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak az augusztus 20-i kulturális rendezvényeken. A Fő téren tartott programokon a szervezők kora délutántól késő estig várták az ünnepelni és kikapcsolódni vágyókat, de még mielőtt elkezdődött volna a kulturális szórakoztató műsor, az Önkormányzat délelőtt, a Szent István szobornál megemlékezést tartott. A megyei könyvtár szomszédságában lévő emlékműnél az ünnepi műsor mellett ökumenikus imán is részt vehettek a jelenlévők. Ekkor a Fő téren már javában folytak az előkészületek a délutáni programokra, ahol a Levendula játszóház természetes anyagból készített ötletes játékaival egész nap várta a lurkókat. A fellépők sorát Róka Szabolcs nyitotta meg, aki Szent István életéről szóló misztériumjátékával varázsolta el az érdeklődő gyermekeket. A tanulságos játék után egy zenés darab következett: a Szín-Varázs Színi és Készségfejlesztő Iskola növendékei adtak elő bő egy órás keresztmetszetet A dzsungel könyve musicalből. A vidám előadás után Mc Hawer volt a hangulatfelelős, őt pedig a salgótarjáni születésű Pándy Piroska és művésztársai - Bencze Ilona, Fonyó Barbara, Magyar Bálint, Söveggyártó Áron, Berentei Péter, Nádasi Veronika - követték a színpadon. A sztárok után Salgótarján híres csapata, a Nógrád Táncegyüttes termetett még fergetegesebb hangulatot az akkorra teljesen megtelt téren. Szent István ünnepén nem maradhat el az Új kenyér megáldása és megszegése sem. Erre Baffi István római katolikus plébános és Székyné dr. Sztrémi Melinda közreműködésével került sor. A ceremónia után a Kormorán koncertje következett. A zenekar slágereivel megindította a közönséget, előadásuk többször közös éneklésbe torkollott. Miután a Himnuszt és a Székely Himnuszt is elénekeltük, kezdetét vette a hagyományszerű, idén különösen szép tűzijáték.

Közösen a közbiztonságért

Újabb taggal bővült az együttműködők köre

„Ismerve a már meglévő megállapodásokat, helyesnek, pozitívnak tartjuk azt az utat, amely felé a közrend és a közbiztonság halad Salgótarjánban. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Nógrád Megyei Szervezete is szívesen bekapcsolódna az Önkormányzattal folytatott közös munkába.” - mondta el Czene Gál Elemér a szervezet elnöke július 9-én, a Székyné dr. Sztrémi Melindával kötött megállapodás aláírása előtt.

A polgármester a prevencióban, bűnmegelőzésben látja a különböző szervekkel való együttműködések lényegét és örül annak, hogy új tagokkal bővül az ebben résztvevők köre.

Czene Gál Elemér az aláírást követően meglepő, ugyanakkor előremutató bejelentést tett. A Kamara ugyanis szeretne együttműködni a helyi főiskolával, ahová szakirányú tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveznének. Ezzel kapcsolatban a tárgyalásokat hamarosan megkezdik a főiskola vezetésével.

Együttműködés a civilekkel

Céljuk a közös munka erősítése

Július 9-én együttműködési megállapodást kötött a város képviseletében Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester a Salgótarjáni Civil Kerekasztallal, amit mind a polgármesterasszony, mind a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnöke Dr. Diósiné Taracsák Judit történelmi jelentőségűnek értékelt. A megállapodás kulcsfontosságú eleme, hogy a Salgótarjáni Civil Kerekasztal az Önkormányzattal együttműködve látja el feladatát, cserébe az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításával lehetővé teszi, hogy a bizottsági üléseken a Civil Kerekasztal képviselői tanácskozási joggal részt vehessenek. Dr. Diósiné Taracsák Judit elmodta, több mint 100 szervezet működik a városban, amelyek a különböző fórumok és a Kerekasztal tevékenysége folytán élő, napi kapcsolatban állnak az Önkormányzattal, valamint a Civil Alap 2 millió forintos költségvetésének pályázati úton történő elosztásában is részt vesznek. Az együttműködési megállapodás értelmében a felek a már meglévő kapcsolat erősítésére számítanak, konkrét célként kitűzve egy Civil Ház létrehozását.

100 éves nénit köszönthet a város

Megélte az egész huszadik századot

Családja mellett számos városi szervezet is köszöntötte 100. születésnapja alkalmából Kerényi Jánosné Margitka nénit június 18-án.

Az önkormányzat nevében Fenyvesi Gábor alpolgármester látogatta és ajándékozta meg otthonában Margit nénit, aki jó kedélyűen megosztotta köszöntőivel a hosszú élet titkát.

- Mozogni kell. Mondják nekem sokan, hogy milyen egyenes a hátam még most is. Erre csak azt tudom mondani, hogy nem kell meggörbülni. Dolgozni kell, nem azonnal az orvoshoz rohanni, ha fáj valamink. Én már hajnaltól a kertemben dolgozgatok, aztán még este is kimegyek, a nagy meleget nem szeretem, azt elkerülöm – mondta nevetve a ma is remek egészségnek örvendő néni.

Büszke unokáira, déd- és ükunokáira - akik összesen negyvenheten vannak- , arra, hogy tíz gyermeket nevelt föl, öt lányt férjhez adott. Életéből nem tud kiemelni jó és rossz élményeket, mert ahogy mondja, nem volt idő ilyesmin gondolkodni. Idős napjait munkával tölti, gondozza kertjét, rendben tartja lakása környékét, míg a házimunkába lányai segítenek be. Orvoshoz szinte sosem jár, sőt gyógyszerek helyett is inkább a házi módszerekre, azon belül is a pálinkára esküszik. Ahogy elmondta, alacsony nyugdíjból él, de vidámsága és családja bearanyozza hétköznapjait. Ez úton is boldog születésnapot kívánunk neki!

Tisztelgés a mártírok előtt

Emlékezés a Holocaust salgótarjáni áldozataira

A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak színvonalas műsorával kezdődött a Holocaust salgótarjáni áldozataira való emlékezés június 13-án délelőtt a Fő téri Radnóti szobornál.
A műsor után Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondott beszédet.
„1944. április 4-én megérkezett a BM rendelete a salgótarjáni polgármesteri hivatalhoz, mely a gettósításról rendelkezett. Április 12-től kötelezővé vált a sárga csillag viselése, kijelöltettek a helyi zsidók számára tiltott helyek és május 3-án megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése.
Három gettót hoztak létre a városban. A gettósítás május 10-re befejeződött. Szigorúan szabályozták a zsidók magatartását s ezután már május 16-tól a gettókat sem hagyhatták el. Június 5-én a volt szénbánya gazdasági udvarán s az istállókban ún. gyűjtőállomáson 2310 főt zsúfoltak össze, majd június 13-án megkezdődött a deportálás. Vasúti szerelvényekbe 60-80 főt összezsúfolva útnak indultak a halál-vonatok Kassán át Auswitzba. Június 16-ra befejeződött a salgótarjáni zsidók elszállítása a haláltáborba. Itt ún. szelektáláson estek át, mely azt jelentette, hogy az öregeket, gyerekeket elnyelte a gázkamra, a krematórium, a munkaképesek, a „szerencsésebbek” különböző német városokba kerültek munkavégzésre.”- idézte fel a szomorú 1944-es eseményeket a polgármester.
- Olyan közélet biztosításán őrködünk, amelyben a város minden polgára, fajra, nemre és vallási hovatartozásra való megkülönböztetés és félelem nélkül dolgozhat a saját maga és a közösség javára. Ebben a városban, Salgótarjánban, nincs többé helye semmilyen gyűlöletkeltésnek, kirekesztésnek, lelki és fizikai erőszaknak – hangsúlyozta a városvezető.
Ezt követően a jelenlévő szervezetek képviselői megkoszorúzták a Radnóti szobrot. A megemlékezés a Szózat hangjaival zárult.

Testvérvárosi látogatás

Besztercebányaiak vendégeskedtek Salgótarjánban

Több évtizedes testvérvárosi kapcsolat állomásaként június 6-án városunkba látogatott a besztercebányai polgármesteri hivatal szűk dolgozói gárdája. Az Ivan Saktor polgármester és Jaroslaw Sumny jegyző vezetésével érkező harminc fős delegáció programja a Múzeum téren kezdődött, ahol a városháza Dr. Förster Kálmán termében lehetőség nyílt az utolsó találkozó óta megválasztott új tisztviselők bemutatkozására. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntőjében üdvözölte a lelkes társaságot majd Besztercebánya polgármestere is szólt az egybegyűltekhez. A városvezetők zártkörű megbeszélésen tárgyaltak a további közös munkáról. A másnap délutáni hazautazást megelőzően közös vacsora a salgótarjáni hivatal dolgozóival, városnézés, szabadprogram és Ipolytarnóc felfedezése szerepelt a besztercebányaiak programjában.

Ünnepség a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban

Átadták a Balassi-díjakat

A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek műsorával kezdődött az az ünnepség, melyen átadták a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet szakmai díját, a Balassi-díjat. A könyvtárosok ünnepén - melyre június 9-én került sor az intézmény földszinti előadótermében – a megyében dolgozó szakemberek vettek részt.
A műsor után vendégeket az intézmény igazgatója, Bódi Györgyné dr. köszöntötte, aki elmondta: az ünnepség különlegessége az, hogy a könyvtár éppen 20 évvel ezelőtt költözött a jelenlegi helyére. Balassi Bálint szakmai díjat 1995-ben alapítottuk a lelkiismeretes, eredményes munkát végző kollégák elismerésére. A kitüntetést minden évben egyszer, az új könyvtárépület átadásának évfordulóján adjuk át – mondta az igazgatónő, majd ismertette a kuratórium döntését. Balassi-díjban részesült Barócsi Sándorné, a pásztói Teleki László Városi Könyvtár olvasószolgálati csoportvezetője. Balassi-díjjal ismerték el már nyugdíjas Nagy Jánosné sikeres és gazdag életútját. Nagy Jánosné a tanári pályát elhagyva a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban olvasószolgálati csoportvezetőként dolgozott.
Ugyancsak ebben az elismerésben részesült Antal József, a megyei könyvtár tájékoztató könyvtárosa, aki már 21 éve dolgozik az intézményben.
Az igazgatónő a díjak átadása után gratulált a kitüntetetteknek, további sok sikert, erőt és egészséget kívánt valamennyiüknek.

Összefogás Napja

"Vajon lesz-e feltámadás a Kálvárián és Salgótarján városában?"

Az Összefogás Napja tiszteletére rendezett ünnepséget június 6-án a városi önkormányzat és a dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület. Az ünnepség műsorral kezdődött. Sajó Sándor: Hit című költeményét Sándor Zsombor, a Pódium Stúdió tagjának előadásában hallgathatták meg az ünnepség résztvevői. A műsor után Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott ünnepi beszédet, melyben arra kérdésre kereste a választ ”Vajon lesz-e feltámadás a Kálvárián, és Salgótarján városában? A polgármester Baráthi Ottó publicista a „Kálvária kálváriája” című pályázati dolgozata segítségével felidézte a Kálvária történetét. A polgármester asszony beszélt a XX. század elejéről, amikor felmerült itt Salgótarjánban a Kálvária építésének gondolata. A földrajzilag alkalmas hely, a helyi egység, az összefogás és az intézményes támogatottság mellett az építéshez kellett egy szomorú dátum, 1920. június 4-e, a trianoni diktátum aláírásának napja - mondta a polgármester, aki beszélt azokról a stációkról, amelyeken a Kálvária emlékhely végigment, és azokról is, amelyek még várnak rá.
Bízom benne, hogy 2010 lesz az a stáció, amikor felszentelhetjük a széles körű összefogás eredményeként felújított Kálváriát, amely újra Salgótarján dísze és büszkesége lehet - zárta ünnepi beszédét a polgármester. Ezt követően a jelenlévő intézmények, szervezetek képviselői koszorút helyzetek el az emléktáblánál.
A koszorúzás után az ünnepség résztvevői a lurdi barlang elé vonultak, ahol Pál József, a Palócföld munkatársa a két világháború közötti magyar irodalomról beszélt, Bíber József pedig „Trianon tragédiája és a Benes dekrétum” címmel tartott előadást.
Az Összefogás napja tiszteletére szervezett programot közös beszélgetés zárta.

Virágos körforgalmakat követelnek

Kivonult a városvezető frakció a csomópontok elhanyagoltsága ellen

Figyelemfelkeltő akció keretében Salgótarján városvezető frakciója június 4-én délután szerszámokkal, munkaruhában, kivonult a város déli határában lévő körforgalomhoz és nekilátott rendbe tenni, kitakarítani a gaztól.
Az akció oka, hogy Salgótarján Önkormányzata a körforgalmak elhanyagoltságának megszüntetésére tavaly közgyűlési döntést hozott, miszerint 4 millió forintos ráfordítással hozzájárul a teljes talajcserével járó, esztétikusan megtervezett megújításhoz. Mivel a csomópontok nem a város, hanem a Magyar Közút üzemeltetésében a magyar állam tulajdonai, Székyné dr. Sztrémi Melinda kiemelten fontosnak tartja, hogy a város az itt élők komfortérzetének javítása érdekében idegen tulajdonra fordít jelentős összeget. Cserébe a polgármester szerint jogosan várhatják el, hogy a kora tavaszra megígért munkálatokat mihamarabb pótolják.
- Február óta gyakorlatilag hetente érdeklődtünk, hogy mikor kezdik el a munkát, mindhiába. A probléma nem is a Közút helyi kirendeltségében van, hiszen itt is megtörtént a központosítás, melynek következtében Salgótarjánt Budapesthez csatolták és azóta azt látjuk, hogy még annyi figyelmet sem kapunk, mint korábban- nyilatkozta a városvezető. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az akció hírére a Közút emberei kivonultak és bár csak felületesen, de elkezdték levágni a gazt, amely máris az akció sikerét mutatja.
- Tulajdonképpen nem arról lenne szó, hogy levágják a füvet, hanem egy teljes átalakításban állapodtunk meg. Mi megtettük a magunkét, átutaltuk a pénzt. Most már nem rajtunk a sor – tette hozzá Székyné dr. Sztrémi Melinda.

Támogatás a polgárőröknek

A város közbiztonságáért

Együttműködési megállapodást kötött a salgótarjáni önkormányzat és a Salgótarján Nagyvárosi Polgárőr Egyesület. A dokumentumot Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda és az egyesület elnöke, Kakuk Zoltán írta alá június 4-én a Városháza Czinke Ferenc termében.
A megállapodás alapján az önkormányzat költségvetési helyzete függvényében anyagi támogatást nyújt az egyesületnek, ezenkívül a városi honlapon lehetőséget biztosít a közérdekű információk megjelentetésére. A polgárőrök a rendőrséggel együttműködve továbbra is a közrend, közbiztonság megőrzéséért és javításáért dolgoznak. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a városi rendezvények biztosítására.
A szervezet vezetője a megállapodás aláírása után elmondta: az anyagi támogatást – melynek pontos összegében még nem állapodtak meg – formaruhák és eszközök beszerzésére fordítják.

Kósa Lajos üzenetét hozták

Országjáró túrán a Rádiós Sportklub Debrecen rádióamatőrei

Idén 80 éves a Magyar Rádióamatőr Szövetség, mely alkalomból a Rádiós Sportklub Debrecen rádióamatőrei országjáró turnét indítottak. A csapat hat nap alatt összesen 3000 kilométert tesz meg, érintve többek között Nyíregyházát, Miskolcot, Szolnokot, Tatabányát, Veszprémet és Budapestet. Salgótarjánba május 27-én, kedden délelőtt érkeztek, így éppen a városi közgyűlés ülését rövid időre megszakítva adták át Kósa Lajos polgármester üdvözlő levelét Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterasszonynak és néhány szóval népszerűsítették a cívisváros kulturális programjait.
Debrecenben mintegy 50 rádióamatőr tevékenykedik, közülük május 26-án öt indult útra Rózsa Dezső túravezetővel. Utazásuk során céljuk minél többet rádiózni ultra rövidhullámon és rövidhullámon, valamint minél több összeköttetést naplózni. Ez utóbbival azt kívánják bebizonyítani, hogy a rádióamatőrség a rohanó huszonegyedik században, mint technika, mint tevékenység és mint szolgálat is megállja a helyét. A debreceni rádióamatőröknek már a Föld másik oldalával is sikerült kapcsolatot létesíteniük, és ha a május 31-ig tartó túra alatt ilyen felfedezést nem is tesznek, mégis szeretnék tovább bővíteni kapcsolataik számát.

Civilek a környezetért

Fórum és kiállítás a Diákotthonban

„Civilek a környezetért” címmel szervezett fórumot Baglyasalja Barátainak Köre, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal, a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ, az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ és a városi önkormányzat május 24-én, szombaton. A rendezvény a sorrendben 14. Baglyasi Napok egyik eseménye volt.
A diákotthonban megrendezett program résztvevőit és vendégeit a szervezők nevében Szilasi András, Baglyasalja Barátainak Köre alelnöke köszöntötte, majd Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott rövid köszöntőt, melyben a civil szervezetek szerepét és jelentőségét hangsúlyozta. Fontos, hogy a civil szervezetek ebben a témában is megtalálják a kapcsolódási pontokat, hiszen csak közös munkával lehet eredményt elérni. Együtt kell elindulni a cselekvés útján, konkrét akcióprogramok kidolgozásával. A civilek csakúgy mint eddig, a jövőben is számíthatnak az önkormányzat segítségére és támogatására – mondta a város polgármestere. Ezt követően az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ igazgatója, Szűcs Mariann tartott úgynevezett vitaindító előadást, melyben a központ feladatairól és együttműködő partnereiről, a város környezetvédelmi programjáról, valamint a legfontosabb tennivalókról beszélt. A civil fórum zárásaként a diákotthonban a témához kapcsolódva „Mesél az erdő…” címmel kiállítást nyitottak.

Főhajtás és emlékezés

Az elmúlt ezredév magyar hőseire emlékeztek

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezete koszorúzási ünnepséget tartott a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából a Szent József Plébániatemplom parkjában felállított Milleniumi Emlékműnél. A megemlékezés a templomban kezdődött, ahol a Himnusz hangjai után Baffi István, római katolikus esperes rövid imádságot celebrált az elesett hősök lelki üdvéért. Ezt követően a Petőfi Sándor Tagiskola diákjai Történelmi játék címmel színvonalas műsort adtak, melyben a magyar történelem főbb állomásait jelenítették meg a vérszerződéstől indulva. Előadásukat zenével, énekkel, verssel tették még színvonalasabbá. Ezt követően Székyné dr. Sztrémi Melinda lépett a mikrofonhoz és mondta el ünnepi beszédét.

- A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja – idézte Salgótarján polgármestere a 2001. évi LXIII. törvény bevezető részét, majd kiemelte, hogy mivel a Hősök Napja még csak néhány éves hagyományra tekint vissza, nem tisztult le az emberekben a jeles nap jelentősége.

- A mai ünnep arra hívja fel a magyar nemzetet, s egyenként annak minden tagját, hogy történelmünket folytonosságában, egységében szemléljük, és hogy ne rekesszünk ki senkit a hősök és az áldozatok végeláthatatlan sorából politikai, ideológiai, vallási meggyőződése, hovatartozása alapján. Ezen emléknap igazi jelentőségét az adja, hogy minden, a magyar hazáért halt hősnek emléket állít, függetlenül azok későbbi megítélésétől, hiszen amit tettek, abban a meggyőződésben tették, hogy hazájukért, Magyarországért áldozták életüket – emelte ki Salgótarján polgármestere, aki külön szólt az összetartozásról, a magyarságtudatról és annak múltunkkal való kapcsolatáról is.

- Magyarságunkat meg tudjuk őrizni, ha őrizni tudjuk és akarjuk a múltunkat. Ezt ugyanis senki nem veheti el tőlünk. Magyarságtudatunk, nemzeti kultúránk és gondolkodásmódunk megőrzése manapság is fontos feladat, és jelentősége éppen az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal értékelődött fel ismét – mondta el.
Az Acélgyári úti templomban tartott ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták a parkban álló, Hegedűs Gyula fafaragó mester által készített művet, a „Milleniumi Tablót”.