Az előző évi nagysikerű rendezvény után július 12-én újra az ökölvívásé volt a főszerep Salgótarján Főterén: ekkor rendezték meg a 2. Botos Boksz Gálát. A tavaly több ezer ember előtt zajló eseménynek ezúttal nem kedvezett az időjárás, a perzselő forróság miatt sokan inkább a hűvös lakást választották, ez meglátszott a nézők létszámán is, amely még így is megközelítette az ezret.
A Gálát Salgótarján polgármestere, Székyné Dr. Sztrémi Melinda nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy ez a rendezvény nem csak Salgótarjánban, hanem a boksz világában is egyedülálló, valamint megköszönte a Botos fivéreknek a város ökölvívásáért tett erőfeszítéseiket a múltban, és a jelenben is, továbbá abbéli reményének adott hangot, hogy sok fiatal a sportban találja majd meg a kikapcsolódást.
A megnyitó után a polgármesterasszony az egyik legeredményesebb utánpótlás bokszolónak, Szőrös Márknak átadta a város elismerését, egy hatalmas serleget, valamint egy sportszervásárlási utalványt.
Amíg a magyar-szlovák amatőr csapattalálkozó résztvevői bemelegítettek a mérkőzésre, addig a Black Café gondoskodott arról, hogy a közönség se unatkozzon. Repertoárjukat egyáltalán nem meglepő módon a filmvászon bokszlegendájáról szóló Rocky filmek betétdalával, az Eye of the tiger-rel kezdték. Majd nem sokkal később színpadra lépett a délután sztárvendége, a Megasztárból ismert Pflum Orsi.
Az amatőr mérkőzések sorát jól kezdték a magyar öklözők, ám a szlovák fiúk gyorsan kiegyenlítettek, majd megszerezték a vezetést is. A hazaiak azonban nem adták fel, az utolsó meccseken diadalmaskodtak, és végül igazságosnak mondható döntetlenre végződött az északi szomszédunkkal vívott csapattalálkozó.
Mintegy átvezetőként az amatőrök és a legendák között a Def Jam tánciskola növendékei szálltak ringbe és kápráztatták el a közönséget, na, nem a boksz, hanem a tánctudásukkal. A néhány perces előadást követően aztán végre következhetett az, ami miatt a legtöbb néző kilátogatott: a nagynevű öklözők összecsapása.
A Lakatos Pál - Nagy János, Hranek Sándor – Kovács „vipera” Attila, vagy a Alvics Gyula – Lévai István párosítások a sokat látott bokszrajongók számára is csemegeként hatott, és akkor még nem beszéltünk a névadókról. Botos Tibor a jelenleg is aktív Balog Tiborral szállt harcba, míg Botos András a profi boksztól tavaly visszavonult Kótai Mihállyal küzdött, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A mérkőzések vezetését pedig nem más vállalta magára, mint a világsztár Erdei Zsolt, alias Madár.
Bár mindegyik összecsapás csupán bemutató jellegű volt, számos technikai bravúrt láthatott a nagyérdemű, a múlt nagy sportolói pedig megmutatták, tudásuk mit sem kopott az évek során. Mindezeken túl az utolsó két meccs igazi show-vá alakult, ahol Erdei lefogta az ellenfeleket, hogy a hazai pályán versenyző Botos fivérek üthessék őket, vagy éppen Kótai „edzői stábja” szabadult be a ringbe és lett tömegverekedés a békésnek indult összecsapásból. Mindezek természetesen játékos formában zajlottak, de mind a közönség, mind a résztvevők nagyon élvezték.
A gála meccsek mindegyike döntetlennel végződött, egy győztes azonban mindenképpen akadt: az ökölvívás. És persze a nézők sem panaszkodhattak. Reméljük, jövőre szurkolhatunk a harmadik Botos Boksz Gálán is.
A Gálát Salgótarján polgármestere, Székyné Dr. Sztrémi Melinda nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy ez a rendezvény nem csak Salgótarjánban, hanem a boksz világában is egyedülálló, valamint megköszönte a Botos fivéreknek a város ökölvívásáért tett erőfeszítéseiket a múltban, és a jelenben is, továbbá abbéli reményének adott hangot, hogy sok fiatal a sportban találja majd meg a kikapcsolódást.
A megnyitó után a polgármesterasszony az egyik legeredményesebb utánpótlás bokszolónak, Szőrös Márknak átadta a város elismerését, egy hatalmas serleget, valamint egy sportszervásárlási utalványt.
Amíg a magyar-szlovák amatőr csapattalálkozó résztvevői bemelegítettek a mérkőzésre, addig a Black Café gondoskodott arról, hogy a közönség se unatkozzon. Repertoárjukat egyáltalán nem meglepő módon a filmvászon bokszlegendájáról szóló Rocky filmek betétdalával, az Eye of the tiger-rel kezdték. Majd nem sokkal később színpadra lépett a délután sztárvendége, a Megasztárból ismert Pflum Orsi.
Az amatőr mérkőzések sorát jól kezdték a magyar öklözők, ám a szlovák fiúk gyorsan kiegyenlítettek, majd megszerezték a vezetést is. A hazaiak azonban nem adták fel, az utolsó meccseken diadalmaskodtak, és végül igazságosnak mondható döntetlenre végződött az északi szomszédunkkal vívott csapattalálkozó.
Mintegy átvezetőként az amatőrök és a legendák között a Def Jam tánciskola növendékei szálltak ringbe és kápráztatták el a közönséget, na, nem a boksz, hanem a tánctudásukkal. A néhány perces előadást követően aztán végre következhetett az, ami miatt a legtöbb néző kilátogatott: a nagynevű öklözők összecsapása.
A Lakatos Pál - Nagy János, Hranek Sándor – Kovács „vipera” Attila, vagy a Alvics Gyula – Lévai István párosítások a sokat látott bokszrajongók számára is csemegeként hatott, és akkor még nem beszéltünk a névadókról. Botos Tibor a jelenleg is aktív Balog Tiborral szállt harcba, míg Botos András a profi boksztól tavaly visszavonult Kótai Mihállyal küzdött, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A mérkőzések vezetését pedig nem más vállalta magára, mint a világsztár Erdei Zsolt, alias Madár.
Bár mindegyik összecsapás csupán bemutató jellegű volt, számos technikai bravúrt láthatott a nagyérdemű, a múlt nagy sportolói pedig megmutatták, tudásuk mit sem kopott az évek során. Mindezeken túl az utolsó két meccs igazi show-vá alakult, ahol Erdei lefogta az ellenfeleket, hogy a hazai pályán versenyző Botos fivérek üthessék őket, vagy éppen Kótai „edzői stábja” szabadult be a ringbe és lett tömegverekedés a békésnek indult összecsapásból. Mindezek természetesen játékos formában zajlottak, de mind a közönség, mind a résztvevők nagyon élvezték.
A gála meccsek mindegyike döntetlennel végződött, egy győztes azonban mindenképpen akadt: az ökölvívás. És persze a nézők sem panaszkodhattak. Reméljük, jövőre szurkolhatunk a harmadik Botos Boksz Gálán is.
