Hiába a még strandolásra is alkalmas idő, hiába süt a nap, eljött a tanévkezdés ideje. A diákok ezt mindig nehezen veszik tudomásul, hisz nem könnyű visszarázódni a felejthetetlen vakációs élményekből a dolgos hétköznapokba. Ez a kettősség volt látható azoknak a tanulóknak az arcán is, akik augusztus 30-án, a városi tanévnyitó ünnepségre igyekeztek a felújított sportcsarnokba.
A több száz diák és pedagógus abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az elsők között léphetett be – még a hivatalos átadó előtt – a megújult sportlétesítménybe. A városi tanévnyitó helyszínválasztása nem volt véletlen, mint ahogyan azt Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda is megemlítette ünnepi beszédében, a városvezetők így akarták jelképesen átadni a csarnokot a jövő nemzedékének. Az évnyitó ünnepély a nemzeti Himnusz közös eléneklésével kezdődött, amihez az alapot a Salgótarjáni Ifjúsági Szimfonikus Zenekar biztosította. Mielőtt a polgármesterasszony hivatalosan is megnyitotta volna a 2008/2009-es tanévet, köszöntött minden megjelentett, különösen a óvodásokat, majd megosztotta a hallgatósággal az iskolakezdéssel kapcsolatos gondolatait. Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire nincsenek könnyű helyzetben a pedagógusok napjainkban, mennyire nincsenek megbecsülve sem anyagilag, sem erkölcsileg és hogy az eddigi tanárelbocsájtások után a kormány intézkedéseinek következtében nem kizárt, hogy újabb pedagógusok veszíthetik majd el munkahelyüket a jövőben. Kiemelte továbbá, hogy a diákok és szüleik helyzete sem egyszerű, mivel az iskolakezdés egyre nagyobb terhet ró a családok vállára. De természetesen iskolakezdés kapcsán nem csak negatív dolgokat lehet felemlegetni, hiszen az iskola rengeteg örömöt, és élményt is jelent, mind a tanárok, mind a gyerekek számára, melyekről nem szabad megfeledkezni. A zárógondolatok után a városvezető asszony hivatalosan is megnyitotta a 2008/2009-es tanévet. Ezután Tóth Tibor, a Váczi Gyula Művészeti Iskola igazgatója lépett a mikrofonhoz, igaz csak egy rövid időre, ameddig felkonferálta az oktatási intézmény tehetséges diákjait, akik egy igazán színes kulturális csokrot adtak elő. Az összeállításban volt minden: zene, könnyedebb és komolyabb, szólóhangszeres előadás és zenekari, ének és tánc, szóval mindenki talált kedvére valót, melynek köszönhetően talán egy kicsit sikerült ráhangolódnia az elkövetkezendő dolgos hónapokra is.
A több száz diák és pedagógus abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az elsők között léphetett be – még a hivatalos átadó előtt – a megújult sportlétesítménybe. A városi tanévnyitó helyszínválasztása nem volt véletlen, mint ahogyan azt Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda is megemlítette ünnepi beszédében, a városvezetők így akarták jelképesen átadni a csarnokot a jövő nemzedékének. Az évnyitó ünnepély a nemzeti Himnusz közös eléneklésével kezdődött, amihez az alapot a Salgótarjáni Ifjúsági Szimfonikus Zenekar biztosította. Mielőtt a polgármesterasszony hivatalosan is megnyitotta volna a 2008/2009-es tanévet, köszöntött minden megjelentett, különösen a óvodásokat, majd megosztotta a hallgatósággal az iskolakezdéssel kapcsolatos gondolatait. Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire nincsenek könnyű helyzetben a pedagógusok napjainkban, mennyire nincsenek megbecsülve sem anyagilag, sem erkölcsileg és hogy az eddigi tanárelbocsájtások után a kormány intézkedéseinek következtében nem kizárt, hogy újabb pedagógusok veszíthetik majd el munkahelyüket a jövőben. Kiemelte továbbá, hogy a diákok és szüleik helyzete sem egyszerű, mivel az iskolakezdés egyre nagyobb terhet ró a családok vállára. De természetesen iskolakezdés kapcsán nem csak negatív dolgokat lehet felemlegetni, hiszen az iskola rengeteg örömöt, és élményt is jelent, mind a tanárok, mind a gyerekek számára, melyekről nem szabad megfeledkezni. A zárógondolatok után a városvezető asszony hivatalosan is megnyitotta a 2008/2009-es tanévet. Ezután Tóth Tibor, a Váczi Gyula Művészeti Iskola igazgatója lépett a mikrofonhoz, igaz csak egy rövid időre, ameddig felkonferálta az oktatási intézmény tehetséges diákjait, akik egy igazán színes kulturális csokrot adtak elő. Az összeállításban volt minden: zene, könnyedebb és komolyabb, szólóhangszeres előadás és zenekari, ének és tánc, szóval mindenki talált kedvére valót, melynek köszönhetően talán egy kicsit sikerült ráhangolódnia az elkövetkezendő dolgos hónapokra is.
